Az OMSZ mérései alapján a legtöbb csapadék, 1550 milliméter tavaly a Bükkben található Jávorkúton esett, ami rögtön meg is döntötte az 1937-ben Kőszeg-Stájerházaknál mért éves rekordot is. Ugyanakkor 2010-ben a Kékestetőn is megdőlt a csúcs, ott 1514 mm-t mértek. Magyarországon 1851-től végeznek rendszeres csapadék-mérést, azaz bő másfél évszázad legcsapadékosabb éve volt 2010. Persze ez nem lokális probléma, hiszen a csapadékban úszó Északi-középhegységhez képest alig maradt el a Bakony belső vidéke, ahol 1200-1400 millimétert mértek, és hasonlóan sok volt a csapadék Somogy megye délnyugati részén is. A legcsapadékosabb hónap a május volt, amely országos átlagban ugyancsak rekordnak számított. Pedig a májusi eső aranyat ér… csak nem ilyen mennyiségben, mondanák azok a felsőzsolcaiak, edelényiek vagy kolontáriak, akiknek ez az „arany” vitte el mindenüket. Különleges volt a májustól októberig tartó időszak: is, hiszen csak ebben az öt hónapban például több mint 1100 milliméter eső hullott a Bakony belsejében. Ráadásul a csapadék zöme nem heves zivatar formájában esett le, (ez gyorsan jön és elvonul, aztán minden gyorsan felszárad) hanem lassú és tartós esőzések nyomán, ami folyamatos nedvességgel és párával látja el a házainkat is.

Hogyan függ ez össze az algásodással?

Mert az alga olyan lény, aminek legfontosabb éltetőeleme a VÍZ. Az algák ott képesek élettevékenységre, ahol a létfenntartásukhoz szükséges víz tartósan rendelkezésre áll. Ha már egyszer megtelepedtek és nem háborgatjuk őket kíméletlen algaölő szerekkel, hosszú ideig, akár hónapokig életképesek, sőt víz nélkül is elvegetálnak. Az algák egyszerű növények, s mint ilyenek -eltérően a gombáktól- „felépítő” szervezetek. Az algák „csak” megtelepedésre használják épületeinket. Nem válogatnak, bárhol és bármilyen felületen megtalálhatók. Találkozhatunk velük homlokzatokon, tetőkön, falburkolatokon, kerítéseken, szabadtéri játékokon, azok anyagától függetlenül, így a homlokzati hőszigeteléssel ellátott épületek falain is.

A homlokzati hőszigetelő rendszerek réteges szerkezetük következtében kis fajlagos tömegű (5-15 kg/m2) kéreggel vannak ellátva, ami gyorsan, esetenként naponta többször is markáns hőmérsékletváltozással reagál a légköri változásokra. Ez a kis tömegű felületi bevonat nagyhatékonyságú hőszigetelő réteggel van elválasztva az épület átmelegedni képes térelhatároló falától, így a kéreg gyakran és gyorsan hűl harmatponti hőmérséklet alá. A harmatpont alatt a levegő páratartalma kicsapódik a hűvös felületen és nem kell, hogy essen az eső, az akár víztaszító anyaggal ellátott érdes felületű vékonyvakolat szemcséi között is „megül” a vízcsepp.

Miért nem volt már ott az alga korábban is?

A homlokzat felületi hőmérséklete miatt. A hőszigetelés nélküli kőporozott, rossz hőszigetelő téglafal meleg volt, és belülről az ún. hulladékhő fűtötte a külső felületet. Ez a hőmennyiség pótolta az árnyékos oldalakon a napsütés szárító hatását, így a vakolat tartós ideig még a csapadékos hónapokban sem maradt nedvesen.

Milyen más kockázati tényezők gyorsíthatják fel a homlokzat algásodását?

– A kedvezőtlen környezeti viszonyok (klíma, domborzat, vízrajz) ködöd völgyek, vizenyős, vízparti területek.

– Csapadékviszonyok

– Szélviszonyok: pozitív eredménye, hogy az intenzív szélhatás a felület száradását gyorsítja, negatív viszont az, hogy az ún. csapóeső kialakulását segítve akár eresszel, előtetővel védett homlokzatok is kapnak nedvességet.

– Hőmérsékleti viszonyok: a magasabb éves hőmérsékleti átlagban több napos időt jelent.

– Tájolási viszonyok: jó benapozottság = gyors száradás. Általános tény, hogy egy adott épület legkedvezőtlenebb tájolású északi vagy azzal szomszédos két homlokzatán kezdődik algásodási jelenség.

– Más épületrészekről átterjedő szennyeződés (cseréptető, lábazat, járda).

– Fedettség (pl. szomszédos épületek takarása).

– Növénytakaró: helyi szintű, telken belüli pl. fal melletti növényzet.

– Növénytakaró: nagytérségi adottságok, pl. összefüggő erdős terület a ház mögött. Mit tehetünk, ha még elkerült minket az algásodás? Legfontosabb az alábbiak szerinti megelőzés lehet:

– A környezeti viszonyokat értékelve csökkentsük a rizikófaktorok számát.

– Megfelelő építési termékeket alkalmazzunk. Tartós védelemmel ellátott felületképző anyagok megelőzik az algásodást és késleltető hatással bírnak. Az új generációs CORATREND vakolat család éppen ezért algavédő adalékkal ellátva kerül forgalomba.

– Gondos gazda szemlélet a tulajdonos részéről (azaz figyelemmelkísérés, szükséges tisztítások-, karbantartások-, javítások-,és időszakos felújítások elvégeztetése).

Mi a teendő már kialakult szennyeződés megszűntetéséhez?

Az algás felület átkenése (pl. Alga Stop ZERO-val) után a felületet meg kell tisztítani. Ez történhet magas nyomású mosóval úgy, hogy az alapfelület ne sérüljön. A homlokzat száradását követően egy ismételt átmosással a fertőtlenítőszert hagyni kell a felületbe száradni. Ez elpusztítja az algát, de rövid távú esztétikai, tüneti kezelés. Hosszabb, de időben behatárolható aktív védelem eléréséhez a megtisztított és száraz felület algásodást, és gombásodást gátló biocid hatóanyaggal ellátott homlokzatfestékkel (pl. Coratrend homlokzatfestékkel) történő bevonása javasolt. Egy dolgot azért ne hagyjunk figyelmen kívűl. A kifejezetten algavédemmel ellátott anyagok sem biztosítanak örök megoldást (jelenleg nem is létezik ilyen). A védelem időtartama a fent felsorolt környezeti igénybevétel mértékétől, a védelmet biztosító biocid hatóanyag (algicid, fungicid) kimerülésétől, és a rendszeresen elvégzett karbantartások sikerétől függ.