Homlokzatszigetelés lendületből – nem érdemes!

Nincs mit szépíteni a dolgon, hiába szeretnénk új házban lakni, ha többségünknek csak a meglévő lakóhelyünk komfortosabbá tétele jut. A régi épületállományt takarékosabbá és esztétikussá tévő utólagos hőszigetelések aránya folyamatosan növekszik.

Ez nem meglepő, hiszen ezek a munkák látványosak, emelik a ház értékét és a leghamarabb, akár már 4-5 év alatt megtérülő beruházások. A lelkes felújító munka előtt viszont a meglévő állapot részletes feltárása, épületdiagnosztika szükséges. Célja, hogy a megelőző munkák meghatározásával, a megfelelő anyagok, és a megfelelő technológia megválasztásával a műszakilag és gazdaságilag legjobban átgondolt megoldás szülessen meg.



Lépései:


1. Első lépés a ház előéletének „kiderítése”. Miből készült a homlokzat, milyen vastagságban, milyen rétegekkel? Volt-e felújítás? Ha igen miért, mikor és milyen anyagokkal?


2. Ezután jöhet a szemrevételezés. Fontos az épület magassága, tagoltsága, a sarkok és kiugró részek aránya. Fel kell tárni, hogy van-e dilatáció, a falazat síkbelisége alkalmas-e a hőszigeteléshez vagy kiegyenlítő vakolással kell kezdeni? Szigetelt-e a lábazat, ha nem, nedvesség és sókivirágzás tapasztalható-e ebben a sávban? A homlokzatot érheti-e alulról felszivárgó vagy a tető felől végigfolyó nedvesség? Van-e belső oldali páralecsapódás? Van-e a helyiségek használatából adódó és már a külső oldalon is látható nedvesedés? Van-e bármilyen, a tapadást kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés a falon, pl. por, sókivirágzás, fagyott felület, oxidálódott felület, zsaluolaj maradvány, stb.. Gázcsövek, lefolyó csatornák, franciaerkélyek korlátja mögött elfér-e a hőszigetelés, vagy ezek átszereléséről gondoskodnunk kell?


3. Egyértelműen nem meghatározható minőségű aljzatoknál szükség lehet roncsolással járó feltárásra is. Ez lehet dűbel kihúzóerő próba, vagy a vakolatréteg tapadásvizsgálata. Kismértékű roncsolással jár, és csak néhány fúrásnyomot hagy maga után, de a dűbelhossz megválasztásához elengedhetetlen a vakolat vastagságának ellenőrzése.


4. Roncsolásmentes a felületi hőmérséklet mérése, Bohn-kalapácsos szilárdságvizsgálat vagy a thermovíziós hőtérkép készítése a homlokzatról. Megmutatja, hogy vannak-e hőhídak, hogyan készültek a koszorúk, áthidalók, attika csatlakozások vagy az erkélyek?


5. Ugyanilyen fontos a hő- és páratechnikai méretezés. Diffúzióra nyitott vagy viszonylag magas páraellenállással rendelkező falat kell-e szigetelni? A felületképzés párafékező-e vagy sem? A fűtött szezonban kifelé igyekvő pára hol, melyik szerkezeti rétegben fog kicsapódni, mennyi ideig tart a feltöltődése vagy okozhat-e károkat a szerkezeti anyagokban.


 


Mi történhet a fentiek nélkül?


  • A hibásan megítélt aljzat alkalmatlan a csak ragasztással készített rendszer hordására, dűbelek nélkül a stabilitás bizonytalan.
  • A rosszul kiválasztott dűbel nem az adott falazat anyagához lett kifejlesztve. Tipikus probléma ez a pórusbeton vagy vályogfalaknál.
  • Nem ellenőrzött vakolatvastagság esetén a dűbel rövid lesz, nem ér el a falazat anyagáig, hiányzik a stabil rögzítési mélység.
  • A meglévő dilatáció figyelmen kívül lett hagyva, megszakítás nélkül átvezetik rajta a hőszigetelést.
  • A nedves falra vagy beázás veszélyes helyre épített rendszer rövid időn belül nyirkossá válik, hőszigetelő képessége romlik, vakolata foltos lesz és télen lefagy.
  • A meglévő hőhídak – főleg akkor, ha a kialakulásuk helyén és a falazat általános helyein erősen eltérő hőszigetelő képességű anyag került beépítésre – vastagabb hőszigetelést igényelnek. Ilyenkor a plusz vastagságként elhelyezett hőszigetelő sávok, vagy a polisztirol díszítőpárkányok nemcsak esztétikai szerepet tölthetnek be, hanem ezt a hiányosságot pótolják.
  • A ház geometriáját nem mérik fel rendesen, a hőszigetelést megszakító erkélylemezek, loggiák nem kapnak hőszigetelést, így a hőhídhatás az eredetinél is nagyobb lesz.
  • Az utólagos hőszigetelés eltakarja az eresz alatti magastető-beszellőzést, vagy a meglévő kerámia szellőzőrácsokat.
  • Elmarad a rétegrend teljes hő- és páratechnikai ellenőrzése. Csekély páraellenállású falazatra (pl. vályogfalra) polisztirol lemezt ragasztanak, kőzetgyapot lemezre nem jó páraáteresztésű vakolatot választanak, vagy a könnyű és kiváló hőszigeteléssel bíró, de a páradiffúzió szempontjából igencsak nyitott vázkerámia falazatokra túl vékony (5 cm alatti) EPS szigetelést tesznek.

Mindezek elkerülése érdekében egyetlen szabályt kell betartani: csak műszakilag kifogástalan vagy kifogástalanná tett homlokzat szigetelhető!


Dolgozzon minőségi anyagokkal: a Thermomaster hőszigetelő rendszer a biztos megtakarítás!


 


Kapcsolódó termékek:


Isomaster EPS hőszigetelések

előző cikk további híreink következő cikk